Geotúra a kialudt vulkánok földjén

Tihany. Ha ezt a szót halljuk mindannyiunknak a napsütés, a Balaton selymesen simogató hullámai, a mesék homályába vesző visszhang és az apátság jut eszünkben. Tihany azonban ennél sokkal több. A félsziget egyetlen geológiai múzeum, ahol a valaha volt vulkánosság és a vulkáni utóműködés, valamint a pannonkori üledék lépten-nyomon megtalálható.

A program során a félsziget peremén haladva a Lóczy Lajos tanösvényt követve ismerkedünk meg az gejzíritek egyedülálló birodalmával.

Esemény tipusa: Nyílt vezetett geotúra

Rajt helye/ ideje: Tihany, Apáti templom 10 óra

Cél helye/ ideje: Tihany, Apáti tempom 16 óra

Útvonal: Apáti templom,-Csúcs-hegy,- Gurbica-tető,-Hálóeresztő,-Aranyház gejzírkúp,- Belső-tó,-Levendulás,-Apáti templom
 

Felszerelés:időjáráshoz alkalmazkodó túraöltözet, folyadék, 1 napi hidegélelem 

Táv: 10,4 km

Szint: 307 m

Részvételi díj: 1000 Ft

Szolgáltatás: Emléklap, meglepetés ajándék

A túra 15 fő jelentkezése esetén indul.

Jelentkezési határidő: 2012. március 12.

Bővebb információ: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.geotura-vezetes.hu

Miről szól a geotúrázás?

Emlékszel amikor az osztálykirándulásról a legszebb patakmeder csiszolta „kaviccsal”a kezedben tértél haza? Érdekelt mitől lett olyan sima, pont a kezedbe illő? A Te kezedbe illő! Mindenkinek megvan a saját „kavicsa” és minden „kavicsnak” a saját meséje. A élő természeti értékek szeretette és védelme a legtöbb túrázó számára ...magától értetődő. Legtöbbünk ismeri az erdő fáit és növényeit, felismerjük a holló hangját és az egerészölyv körvonalait az égen, de keveset tudunk az útról melyet lábunk tapos. Annak a hegynek a kialakulásáról melyet megmászunk. Vulkáni tevékenységek formálták vagy mélytengeri környezetben rakódott le a kőzet melyen állunk? Hogy nézhetett ki rajta az élet 200 millió éve? Mitől szürke, vörös vagy zöldes színű? A geotúrák során felfűzzük azokat helyszíneket melyek az adott tájegység legszebb és értékesebb földtani értékeit tárják fel. Megismerjük a kőzetek és geomorfológiai formák meséjét. 

Mi az a geopark?

Ha természeti értékekrõl – illetve azok védelemrõl – esik szó, az emberek túlnyomó többsége ma is párába burkolózó esõerdõkre, színpompás madarakra, gyönyörû virágokat hozó lágyszárúakra gondol. Hogy mit lehet „szeretni” egy sziklafalon, egy útbevágáson, rideg és néma köveken?...

Az elõzõekkel azonos rangú, élettelen természeti értékek jelentõségének hangsúlyozása (a barlangok védelmén túl) sokáig nem talált különösebb visszhangra nemzetközi szinten, de idõvel egyre többen szóltak földtani örökségünk megõrzésének és bemutatásának fontosságáról.

Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 32 tagja van.

Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentõsége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedõ (ha a fajok és életközösségek sokszínûségének leírására megalkottuk a biodiverzitás fogalmát, miért ne használhatnánk a geodiverzitás kifejezést?).

A „szelíd”, fenntartható jellegû geoturizmuson keresztül egy megfelelõen nagy kiterjedésû geopark képes a helyi gazdaság fejlõdését is szolgálni. Egyik alapvetõ feladata a földtani örökség jelentõségének tudatosítása – nem csupán a látogatók, de a helyben élõk körében is.

A geológiai értékek eladásához, károsításához egy geopark semmilyen körülmények között nem nyújthat segédkezet (õsmaradványok, ásványok árusítása stb.). A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentõs történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak.

A helyi közösségek és szervezetek bevonása alapvetõen lényeges (gondoljunk csak arra, hogy pl. egy hulladékkal telehordott víznyelõ vagy felhagyott kõfejtõ kitisztításában milyen fontos szerepe lehet egy helyi természetvédelmi egyesületnek). A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentõs történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak.

A helyi közösségek és szervezetek bevonása alapvetõen lényeges (gondoljunk csak arra, hogy pl. egy hulladékkal telehordott víznyelõ vagy felhagyott kõfejtõ kitisztításában milyen fontos szerepe lehet egy helyi természetvédelmi egyesületnek). A geoparkot irányító testület kidolgozza, hogy az együttmûködõ partnerekkel karöltve a szervezet milyen módon kapcsolódjon be a környezeti nevelésbe, oktatásba és tudományos kutatásokba, valamint következetesen megvalósít egy olyan kezelési/mûködtetési tervet, amely részletesen kifejti, hogy a helyben élõk gazdasági érdekei hogyan harmonizálhatnak a különbözõ természeti és táji értékek megóvásával.

Végül, de nem utolsó sorban a geoparkok a nemzetközi hálózat tagjaiként élõ kapcsolatokat ápolnak társ-szervezetekkel, amely során a partnerek által bemutatott értékekre, az ottani tevékenységre kölcsönösen felhívják a látogatók figyelmét. Látható tehát, hogy a geopark nem egy újabb, korlátozásokkal járó védett területi kategória, nem (pusztán) földtudományi park, és nem földtani alapszelvények, tanösvények sokasága.